Településtörténet

Botpalád már az őskorban is lakott hely volt. Régen nagy erdőség vette körül, irtásos falu volt, ami a folyók árvízmentes magaslatán keletkezett. A három irtásos falut Paládságnak is nevezték: Kispalád, az ukrán részre került Nagypalád és Botpalád tartozott hozzá.

Nevét már 1429-ben is Both palad alakban írták. A Palád helységnév a mocsár, vizenyős terület jelentésű, latin palladiumból származik, és a Paládok, a ma már a határon túl lévő Nagy-, valamint Bot- és Kispalád neve is a feneketlen sárral hozható kapcsolatba. Botpalád azért Bot-palád, mert áradáskor gólyalábakon, bottal jártak a faluban az emberek.

1410-ben Csaholyi Dienes birtoka. A Csaholyiakat 1429-ben ujból beiktatják részeikbe.

1479-ben Malomvízi Kenderes János szerez benne részbirtokot.

1490-ben a Rozsályi Kún család a birtokos itt.

Amikor a Csaholyi család fiú ága kihalt a 16. század közepén a Csaholyi lányokat fiúsították, s iktatták be itteni birtokukba.

A 18. század végén főbb birtokosai a gr. Barkóczy, gr. Teleki, Kállay, Fülep, Pinkóczy, Tasnádi, Kozák és más nemes családok. A 19. században jelentős birtokot szereztek a községben a gr. Cseszneky örökösök, valamint a Varga, Kánya, Thury és Papp nemzetségek.